De Twee Torens (1954)

The party is split. Frodo and Sam have snuck away and bravely forged their own path toward Mordor, and Pippin and Merry have been kidnapped by fearsome orcs and haven't an inkling where they are headed. The three remaining members, undeterred, set off in rapid pursuit of the captured hobbits, braced for conflict and primed for adventure.

While it's impossible not to marvel and appreciate all that this series has spawned — from a whole genre of adventure fantasy books to films, D&D and RPGs — it's surprising to me at times just how slow the narrative gets. This book in particular probably suffers from middle-book syndrome, sandwiched in between the new excitement of character introductions and the journey's commencement in the first book, and the dramatic climax in the third. Not a whole lot happens, but it was all right. ( )

I love this audio version narrated by Andy Serkis. Hard to imagine that all the various characters were not in the room with him reading the story. ( )

Do anterior volume desta trilogia, A Irmandade do anel, o leitor travou conhecimento com alguns estranhos e simpáticos personagens que povoam o mundo que Tolkien construiu: Frodo, Gandalf, Pippin, Aragorn, Boromir, para citar apenas alguns.
Através deles ficou também a conhecer algumas espécies bizarras a viver em terras imaginárias: os hobbits, os orcs, os elfos, os anões. E Acompanhou certamente todas as peripécias que se passaram à volta do misterioso anel que Frodo era possuidor. Os perigos por que passaram para subtrair o anel às mãos cobiçosas dos inimigos, os trabalhos em que se viram envolvidos para conseguir o seu intento culminaram com a fuga e o desaparecimento de Frodo e a dispersão dos seus companheiros.
Esta segunda parte, As Duas torres, conta o que aconteceu a cada um dos membros da Irmandade do Anel, depois de o grupo se ter desfeito e até o advento da Grande Escuridão e à eclosão da Guerra do anel, que será contada na terceira e última parte.

A Gyűrűk ura tündérmese. Mégpedig - legalábbis terjedelmét tekintve - alighanem minden idők legnagyobb tündérmeséje. Tolkien képzelete szabadon, ráérősen kalandozik a könyv három vaskos kötetében - vagyis abban a képzelt időben, mikor a világ sorát még nem az ember szabta meg, hanem a jót és szépet, a gonoszat és álnokot egyaránt ember előtti lények, ősi erők képviselték. Abban az időben, mikor a mi időszámításunk előtt ki tudja, hogy ezer, tízezer esztendővel a Jó kisebbségbe szorult erői szövetségre léptek, hogy a Rossz erőit legyőzzék: tündérek, féltündérek, az ősi Nyugat-földe erényeit őrző emberek, törpök és félszerzetek, erdő öregjei fogtak össze, hogy a jó varázslat eszközével, s a nagy mágus, Gandalf vezetésével végül győzelmet arassanak, de épp e győzelem következtében elenyésszen az ő idejük, s az árnyak birodalmába áthajózva átadják a földet új urának, az emberfajnak.
Különös világ ez az emberfölötti - vagy emberalatti - lényekkel benépesített Középfölde. Anyagi valósága nincs. Baljós, fekete várai, csodás fehér tornyai, fullasztó, sűrű erdei, gyilkos hegyei, sötét mélységei gondoskodnak róla, hogy egy pillanatig ne érezzük magunkat a fogható valóság közegében. Különös, hisz ebben a mesevilágban, ahol oly ékesen virágoznak a lovagi erények, véletlenül sem találkozunk az emelkedett eseményeket hirdető kora középkori lovagvilág fonákjával, az eszmények máza alatt a könyörtelen társadalmi tagozódással, elnyomással, nyomorral, létbizonytalansággal; ebben a külsőre feudálisnak tetsző világban jó is, rossz is vele születik a szereplőkkel, ott rejlik a szívük mélyén; a könyv személytelen szereplője a morál, az pedig kiben-kiben belső parancs. (Goodreads)

220/2-Σε αντίθεση με το πρώτο μέρος , στο δεύτερο το ενδιαφέρον είναι αμείωτο. ( Απομονώνοντας τα υπερβολικά ονόματα των περιοχών φυσικά ) . Παρόλαυτα καμία σχέση με το μεγαλείο της κινηματογραφικής μεταφοράς. ( )