Lars Gyllensten (1921–2006)
Auteur van Barnabok : romantiska artefakter
Over de Auteur
Fotografie: Lars Gyllensten Foto by Albert Bonniers Förlag AB
Werken van Lars Gyllensten
Kains memoarer 7 exemplaren
Moderna myter : dialektisk fantastik 5 exemplaren
Provdockan 4 exemplaren
Sokratese surm : [romaan] 4 exemplaren
Lotus i Hades 4 exemplaren
Rätt och slätt : anteckningar från det där pensionatet som jag bodde på när jag skulle… (1983) 3 exemplaren
Desperados : noveller 3 exemplaren
Ur min offentliga sektor 3 exemplaren
Diarium spirituale : roman om en röst 3 exemplaren
Ragnar Josephson : inträdestal i Svenska akademien 2 exemplaren
Pamiętnik Kaina 2 exemplaren
Det blå skeppet 2 exemplaren
Svenska akademien förr och nu 1 exemplaar
Om Berzelius och Svenska akademien 1 exemplaar
Nobelpriset i litteratur 1 exemplaar
Tal på Övralid 1969. 1 exemplaar
Nihilistiskt credo 1 exemplaar
Gerelateerde werken
Tagged
Algemene kennis
- Officiële naam
- Gyllensten, Lars Johan Wictor
- Pseudoniemen en naamsvarianten
- Wictor, Jan
- Geboortedatum
- 1921-11-12
- Overlijdensdatum
- 2006-05-25
- Geslacht
- male
- Nationaliteit
- Sweden
- Geboorteplaats
- Stockholm, Sweden
- Beroepen
- professor of medicine
novelist
poet - Organisaties
- Svenska Akademien (stol 14)
- Prijzen en onderscheidingen
- Svenska Dagbladets litteraturpris (1958)
Litteraturfrämjandets stora romanpris (1961)
Doblougska priset (1964)
De Nios stora pris (1966)
Övralidspriset (1969)
Litteraturfrämjandets stora pris (1972) (toon alle 10)
Kellgrenpriset (1986)
Pilotpriset (1987)
Stiftelsen Selma Lagerlöfs litteraturpris (1991)
Harry Martinson-priset (1991)
Leden
Besprekingen
Prijzen
Misschien vindt je deze ook leuk
Gerelateerde auteurs
Statistieken
- Werken
- 48
- Ook door
- 1
- Leden
- 274
- Populariteit
- #84,603
- Waardering
- 3.2
- Besprekingen
- 1
- ISBNs
- 46
- Talen
- 4
- Favoriet
- 2
(Charles Ricketts: Don Juan, 1911)
(Nem annyira szeretek ilyen könyvekről értékelést írni. Ha valamit szerettem olvasni, azzal kapcsolatban viszi az ujjamat a lelkesülés, legalábbis többnyire. Ha meg idegesített, akkor éltet a tudat, hogy a művet, miután befejeztem, szarkazmusom kiéhezett oroszlánjai elé vetem. Ez a regény viszont langyos. Van benne egy határozott és jól kifejtett etikai probléma, de ez markánsan rá is telepszik a szereplőkre. Nem éreztem őket igazinak, a köztük lévő személyi kapcsolatok pedig inkább a szervetlen, mint a szerves kémia fogalmaival írhatóak körül*. A maga hűvös módján érdekes volt, de nem annyira, hogy ne tegyem félre minden apró-cseprő egyéb feladat miatt. Gyllensten azt üzeni a hátsó fülön, hogy „két ravasz csibész történetét” akarta megírni. No, szerintem a ravasz csibészek ennél élettelibb könyveket szoktak eredményezni.)
* Erre lehet mondani (ezt onnan tudom, hogy pont az imént mondtam magamnak, mint ördög ügyvédje), hogy a gyllensteni Don Juan egyik fontos jellemzője a számító hidegség, tehát nem várhatjuk, hogy sokszínű érzelmi viszonyokat építsen ki akár a többi szereplővel, akár az olvasóval. Ez igaz. Ugyanakkor kijelentem: én ezt a regényt olvasván egyszer sem akartam bemenni a szövegbe, és felrúgni az antagonistát a Holdba, ami mindenképpen megbízható lakmuszpapírja annak, hogy nincs is igazán jól megírva. Slussz-passz.… (meer)