A könyv nagyon jól indul, az első párszáz oldalt villámgyorsan elolvastam. Egy idő után azonban egyre kevésbé kötött le az igen hosszú és szövevényes regény. (1000 oldal, a szerző saját bevallása szerint is grafomán.)

Az időutazás egyrészt hálás téma, másrészt viszont sok paradoxonhoz vezet, és elég kiábrándító, amikor egy izgalmasnak szánt jelenetben előre tudjuk, hogy ki nem halhat meg (hiszen idősebb korában már találkoztak vele).

Furcsa, hogy a könyv első felében rengeteg szexjelenet van, legtöbbször nem túlzottan szervesen kapcsolódva a történethez, a második felére viszont elfogy a szereplők lelkesedése, és sokkal kevesebbet szexelnek. Valószínűleg az eredeti kétkötetes kiadás miatt alakult így.

Sci-fihez képest az én izlésemnek túl sok a mágia/fantasy a könyvben, ez persze szubjektív. ( )