Henryk SienkiewiczBesprekingen

Bedenkt man, wie alt das Buch schon ist, ist es wirklich noch erstaunlich gut zu lesen; historisch und auch philosophisch zudem immer noch sehr bedenkenswert.
Der junge Römer Vinicius verliebt sich in die Königstochter Lygia, die als Geisel in Rom lebt. Statt sie ordentlich zu umwerben, ist er an einer Entführung beteiligt oder zumindest nicht abgeneigt; wie das damals halt so war, als Männer darüber spekulierten, ob Frauen eine Seele haben. Das geht allerdings gründlich schief und führt letztendlich zur Bedrohung Lygias an Leib und Leben, da viele unglückliche Umstände dazu führen, dass der Brand auf Rom den Christen angelastet wird.
Vinicius wandelt sich im Lauf des Buches, Petrus und Paulus spielen auch eine Rolle. Insgesamt war das Buch zu seiner Zeit historisch wohl sehr gut recherchiert, auch wenn heute Zweifel daran bestehen, ob Nero den Brand in Rom wirklich verantwortet (eher nicht) und ob die Christen wirklich aufgrund des Brandes verfolgt wurden (oder einfach so, was es auch nicht besser macht).
Trotz gewisser Längen kann man das Buch gut lesen und erfährt einiges über das alte Rom. Die Charaktere sind aus meiner Sicht sehr gut dargestellt, wenn auch die Christen vielleicht etwas zu erhaben daherkommen. Die Römer, etwa Petronius, sind sehr glaubwürdig in ihrer Zeit und Dekadenz, trotz gutem Kern.
Ja, die Menschen werden wohl über alle Zeiten lieber Sündenböcke suchen und finden, statt sich zu verändern, vor allem wenn jemand Mäßigung und Schlichtheit anmahnt. Momentan sind es die Grünen, die herhalten müssen…..

8474613825

8474613817

Author of Quo Vadis

8484470857

8484470857

8484470857

8484470857

Sal�n

Muchos críticos y lectores han querido ver en Quo Vadis? una metáfora política de la Polonia en que vivió su autor, Henrik Sienkiewicz (1846-1916), sojuzgada por el imperialismo de Rusia y su Zar (doble histórico del César Nerón), equiparando así a los polacos de entonces, que se habían levantado contra la ocupación rusa, con los primeros cristianos perseguidos por Roma. La novela comienza en el año 63 d.C., en tiempos del César Nerón, de la dinastía de los Julio-Claudios, y en ella seremos testigos del gran incendio de Roma.

Encuadernación de tapa dura en tela editorial estampada con lomo y puntas en pergamino, del taller de H. Miralles. Puntas un poco dobladas. Contiene ilustraciones en blanco y negro a toda página. Cubierta diseñada por Josep Triadó, que cobró 75 pesetas por el encargo.
Buen estado.
Henryk Adam Aleksander Pius Sienkiewicz (Wola Okrzejska, 5 de mayo de 1846 - Vevey, 15 de noviembre de 1916), fue un escritor polaco, Premio Nobel de Literatura en 1905. Es el quinto premio Nobel (1905) en la historia del galardón y el primero de Europa Oriental.

I Nobelpristagaren Henryk Sienkiewicz stora klassiker förflyttas vi till det antika Rom och dess myllrande forum, dess blodiga arena och den korrupta dekadensen vid Neros hov, vid tiden för apostlarna och den första generationen kristna i den kejserliga staden. Med levande karaktärer och målande beskrivningar, väl grundade i omfattande historiska studier, skildrar Sienkiewicz allt från patriciernas banketter till de fattigas slum, i en fängslande berättelse om kärlek, förtryck och övermänskligt mod.

En «La casa solariega» (La familia Polaniecki) , Sienkiewicz nos relata la vida y costumbres de la sociedad polaca a fines del siglo XIX, con su tipismo, sus defectos y sus virtudes...

$262 on ABE

Während der Regentschaft Neros verliebt sich der römische Patrizier Marcus Vicinius in die Christin Lygia. Doch die Liebe steht unter keinem gutem Stern, denn die Pläne der Verliebten werden zunächst von einer höfischen Intrige, hernach vom Wahnsinn Neros und den Christenverfolgungen durchkreuzt.

Sienkiewicz beschreibt in seinem berühmten historischen Roman das antike Rom und die Ausschweifungen zur Zeit Neros. Er widmet sich insbesondere dem Beginn der christlichen Mission durch Petrus und Paulus von Tarsos, dem Brand Roms und den nachfolgenden Christenverfolgungen. Besonders drastisch schildert er die Martyrien der Frühchristen, welche von Nero der Brandstiftung bezichtigt und als Sündenbock präsentiert in grausamen Spielen den Tod finden. Sein gut recherchiertes und detailverliebtes, dadurch aber auch etwas überladenes Werk fußt auf geschichtlichen Tatsachen und handelt es sich bei den meisten Protagonisten um historische Personen. Die urchristliche Gemeinde Roms wird idealisiert und steht deren Unterdrückung sinnbildlich für die polnische Teilung, die Sienkiewicz literarisch zu bekämpfen versuchte.

Loved the movie, loved the book!

258/40

Kezdjük az előszóval, amit szerintem az alábbi párbeszéd előzött meg a kiadóban (1956!): „Endrém, holnap megy a kiadóba a Sienkiewicz-kötet, kéne az elejére valamit írni.” „Sienkiewicz? De hát a múlt héten még úgy volt, hogy reakciós.” „Reakciós vagy sem, az elvtársak úgy döntöttek, hogy egy ilyen népszerű szerzőt muszáj lesz integrálni a szocreálba. Így is, úgy is ezt fogják olvasni a népek, nem a mieinket. Úgyhogy feküdj neki annak az előszónak, és találd meg a csávóban a látens marxistát. Biztos írt olyan novellát életében, amiben egy paraszt nyomorgott.”

És tényleg, írt olyat. (Mondjuk gyanítom, nem olyan arányban, ahogy azt ez a válogatás sugallja, de mindegy.) Aminek magyarázata, hogy Sienkiewicz számára az írás, úgymond, szolgálat, az írói pálya pedig felelősség – feladata lépten-nyomon felhívni a figyelmet a megalázottak és megszomorítottak sorsára. Ha ezek a megszomorítottak ágrólszakadt parasztok, akiket lengyel uraik nyomnak el, akkor prózája vád a kasztrendszer ellen, és mint ilyen, valóban felsejlik benne az osztályharc ígérete. Ugyanakkor ha az áldozat-tettes viszonyrendszer nem írható le olyan egyenlettel, hogy a halmazok a lengyelségen belül maradjanak (ezt jó körmönfontan írtam le… magyarán: ha nem lengyel nyom el lengyelt, hanem a poroszok nyomják el a megszállt Lengyelország lakosait), akkor máris a hazaszeretet és a nacionalizmus hangja erősödik fel az elbeszélésekben. Hiába, lengyelnek lenni abban a korban számos lehetőséget biztosított egy írónak arra, hogy haragudjon valakire.

Szóval Sienkiewicz bátran tekinthető didaktikusnak – de jól csinálja. Ha van előtte terület, bámulatos a technikája – a programot szépen, simulékonyan rejti el a drámai gépezet, a humor és lendületes cselekményszövés alá, így az inkább erősíti, mint gyengíti az összhatást. Ennél fogva ebben a kötetben úgy általában minél hosszabb egy szöveg, annál jobb, mert annál több ideje van az írónak eldolgozni a mondanivalót – a rövidebb írások ezzel szemben néha elég terhesek voltak nekem. (Pl. az Egy poznani tanító naplójából kiváló példa erre. Nyilván értem, hogy szegény jótét szláv gyereket a sváb pedagógusok tönkreteszik, és ez mennyire szomorú – de hát ez ettől még nem irodalom, csak protestálás.) És Sienkiewicz Zolához hasonlóan azt is pontosan tudja, hogy a boldog végkifejlet abba az illúzióba ringatná az olvasót, hogy a világ az ő személyes részvétele nélkül is helyrehozható – ezért érdemesebb inkább a végén a nyomor legaljára (vagy egyenest a halálba) lökni hőseinket, hogy jobban átérezzük a fájdalmat, és azt, hogy ha feloldozást akarunk, azért nekünk kell egyet s mást tennünk. Bár nem minden elbeszélés ragadott meg egyformán (ez csak természetes), de a kötet összességében mégis jól illusztrálja Sienkiewicz pazar képességeit – hogy ő nem pusztán a lengyel, de a világirodalomnak is kiemelkedő mesélője.

4/26/22

4/14/22

Historický román ze starověku. Příběh pronásledování prvních křesťanů ve starověkém Římě za vlády císaře Nerona.
Jeden z najpredávanejších historických románov svetovej literatúry Quo vadis? od poľského spisovateľa a držiteľa Nobelovej ceny za literatúru Henryka Sienkiewicza je epickou ságou lásky, odvahy a oddanosti v časoch cisára Nera. Práve tento román preslávil Henryka Sienkiewicza na medzinárodnej scéne. Ústrednými postavami príbehu je mladá kresťanka Lýgia, do ktorej sa zamiluje rímsky patricius Marcus Vinicius. Práve vzťah týchto dvoch ľudí poukazuje na kontrast medzi bohatstvom rímskej aristokracie a chudobnou, no duchovne silnou kresťanskou komunitou. Na pozadí Nerovho Ríma tak autor vykreslil podstatu moci, ktorému človek dáva mravná čistota a láska. Román Quo Vadis? má niekoľko filmových adaptácií.

Az ​ókori Róma.

Nero – költői babérokra áhítozik. A birodalom ügyeivel nem törődik, szórja a pénzt, tobzódik az élvezetekben, a borban, a vérben. Egy tébolyult pillanatában felgyújtatja a Várost. Amikor a nép a tűzvész miatt háborogni kezd, a keresztényekre fogja a gyújtogatást. Az új eszme hívei a katakombákban bujdokolnak, mert aki kézre kerül, arénában végzi.

Péter – Krisztus első tanítványa, a halász. Tömegek zarándokolnak Róma falain kívülre, hogy meghallgassák beszédeit.

Vinicius – gazdag római patrícius, aki keresztény lányt szeret…

Szerelem, irigység, megalománia, kisszerűség, barbarizmus, szentség, tűz, mártírium, katarzis. A fordulatokban bővelkedő romantikus nagyregény népszerűsége 1896-os megjelenése óta töretlen. Meghozta szerzőjének a világhírt, a Nobel-díjat, és több filmfeldolgozás készült belőle.

„A butaság semmivel sem rosszabb a bölcsességnél, és semmiben sem különbözik tőle.”

„Tiétek a hatalom, a testőrség, az erő, legyetek hát őszinték legalább akkor, ha senki sem hallja.”

"Azt olvassuk ma, hogy a vatikáni körök indexre akarták vetni a nagy lengyel könyvét. Ám elolvasta pápa őszentsége, s index helyett hálalevelet, jutalmat, valóságos pápai himnuszt kapott a lengyel… Ahány nagy apostoli, váteszi produktuma van az első ólombetűk óta az emberi szellemnek, ahány nagy teremtő szelleme van az emberiségnek, az mind indexre került… Nagy bölcselők, nagy reformátorok, nagy költők egytől-egyig…
Olyan szép könyv, olyan nagy, csodás könyv a Sienkiewicz könyve… Olyan kár, hogy indexre nem került. Megérdemelte volna!" (Ady Endre, Nagyváradi Napló 1901)

Quo vadis: Kertomus Neron ajoilta (puol. Quo vadis: Powieść z czasów Nerona) on puolalaisen kirjailijan Henryk Sienkiewiczin historiallinen romaani. Tarina julkaistiin alun perin vuosina 1895–1896 moniosaisena jatkokertomuksena puolalaisessa Gazeta Polska -sanomalehdessä, kunnes kertomus koottiin vuonna 1896 julkaistuksi kirjaksi.[1] Kirjan tarina sijoittuu Rooman keisarikunnan aikaan keisari Neron valtakaudelle ja kertoo rakkaustarinan kristityn Lygia-neidon ja patriisi Marcus Vinitiuksen välillä. Teoksen nimi viittaa latinankieliseen lauseeseen Quo vadis, Domine? (suom. Minne menet, Herrani?), jonka legendan mukaan apostoli Pietari sanoi Jeesukselle paetessaan kristittyihin kohdistuneita vainoja.
Maila Talvio suomensi teoksen suoraan puolan kielestä. Suomennos ilmestyi WSOY:n kustantamana kolmessa osassa vuosina 1901–1902

NBB-7

M-2